Még nem találkoztam olyan óvónénivel az elmúlt három évtized alatt, akinek ez a mesekönyv ne lett volna a polcán.
Ez egy amolyan „kötelező olvasmány”, jó szívvel, szeretettel ajánlom mindenkinek.
Fésűs Éva: Az ezüsthegedű
A népszerű írónő évek óta rendkívül közkedvelt mesekönyve 65 kis történetet tartalmaz, 3-8 éves gyerekek számára. Meséi a klasszikus és a népmesei hagyományok legjobb ötvözetei, történetei meghatóak és tanulságosak. A mesék hősei a gyerekek szívéhez közel álló, szeretetreméltó, ügyes és furfangos kis állatok: a mókus, a tücsök, a nyúl, a róka és barátaik. Fésűs Éva tanulságos történetei észrevétlenül nevelik a mesehallgató gyerekeket.
Hogy ez mennyire igaz, tavasz közeledtét várva olvassátok el ezt a kedves kis történetet egy nagyon bátor hóvirágról!
Fésüs Éva: Télkergető hóvirág
„Amikor a tél megérkezett, erdőn-mezőn dermesztő lett a csend. Mindenki behúzódott előle, ki odúba, ki kuckóba.
Ez a tél nagyon goromba legény volt, befagyasztotta a vizeket, hóbatyuját jól kirázta, aztán ráérősen végigdőlt a kopár lankákon, és akkorát fújt, hogy a gyengébb madarak lefordultak a faágról.
Ínséges idő köszöntött az erdő, mező népére. Mindent beborított a hideg hótakaró. Csak az ökörszem dala és a cinegék csettegése tartotta ébren a reményt, hogy lesz még újra kikelet.
Mindenki dideregve tűrt és várta, hogy majd csak cihelődni fog ez a mogorva tél is, mint a többi tette. Nyújtózik egyet, megcsikorgatja a fogát, azután odébb áll, és csupa kis ezüst tócsa marad a lépte nyomán, mint megannyi villogó víztükör, amelyekben már a fiatal tavasz nézegetheti kék szemét.
Így álmodoztak egymáshoz bújva a fázós kis állatok, egészen addig, amíg egy nyúl körül nem szaladt a rettenetes hírrel:
– Nem megy el a tél! Itt marad örökre!
Támadt erre nagy ijedelem!
– Kitől hallottad ezt ugrifüles?- faggatták a nyulat.
– Magától a téltől! Éppen a fülemet hegyeztem a dombon, amikor nagyot sóhajtott és azt mondta: ”Hej de jól érzem magam ezen a tájon! Sose megyek el innen!”
– Jaj nekünk! Éhen veszünk!- remegtek a nyulak.
– Tennünk kell valamit! Mivel lehetne távozásra bírni ezt a dermesztő, hideg hatalmat? …”
A mese természetesen folytatódik, vegyétek meg vagy kölcsönözzétek ki a könyvtárból ezt a mesekönyvet, és megtudjátok, hogy megmenekültek-e az erdő kis lakói a könyörtelen hideg téltől!